Fém elem – Ősz
A Fém elem biztosítja életünk értékét és minőségét.
Egyben hozzá tartozik a régi elengedése és az új befogadása is.
Az elmúlás is ehhez ez elemhez tartozik, hiszen ősszel a fák elengedik a leveleiket. A Fém elem nem egyszerűen az üres megsemmisülésről, a céltalan halálról és a rothadásról szól. Ahogyan a gyümölcsök és a levelek lehullanak a földre, a bennük lakozó tápanyag visszakerül a termőföldbe és gazdagítja azt. Ez lesz a tápláléka a következő tavaszi növekedésnek.
Az elem fontos sajátja a tisztaság. Hiszen ha elengedjük a hulladékot, marad a tiszta érték.
Az elem biztosítja kapcsolatunkat az égi (mennyei) világgal, hiszen a Tüdő egyik legfőbb feledata, hogy “befogadja az Eget”. Mivel az ember égi eredetű, segít feltárni azt az igazságot, hogy kik is vagyunk a fizikai létünkön túl. Egyfajta önbecsülést, helyes önértékelési képességet biztosít számunkra. Megmutatja, kik is vagyunk valójában.
A Fém elem erejére van szükségünk, hogy a bennünk lévő információk egy egységes egésszé álljanak össze és ez hozza a megvilágosodás érzését. Amikor nem működik megfelően, minden információ a rendelkezésünkre áll, azok mégsem állnak össze egy egésszé.
Régi szokások, viselkedési, gondolkodási minták elengedéséhez is ennek az elemnek az erejére van szükség, hogy helyet csináljunk az újaknak.
Ha a Fém elem egyensúlyban van bennünk, nem nyomaszt a múlt és értékesnek érezzük az életünket.
Fém elem – Tüdő, Vastagbél
A Tiszta Égi Energiát befogadó Hivatalnok: a Tüdő Fő szerv
A Csatornakivezetés és Üledék Hivatalnoka: a Vastagbél Fő szerv
Fizikai-energetikai szinten
Színe: fehér
Íze: csípős
Illata: rothadt
Testrésze: testszőr
Érzékszerve: orr
Fizikai szerve: tüdő, vastagbél
Megnyilvánulása: bőr
A Fém elem két fő szerve felelős bennünk a régi elengedésért és az új befogadásáért, ez a Tüdő és a Vastagbél.
A Vastagbél szabályozza minden bennünk lévő szemét és hulladék elengedését.
A Tüdő a levegőben lévő tiszta Égi Qi befogadója. Ezt nevezhetjük akár oxigénnek, Qi-nek vagy pránának. A fizikai szinten a táplálék átalakításához, elégetéséhez is szükséges.
Amikor nem minden nap van székletünk, a hátterében sokszor valamilyen elengedés probléma is állhat. Sőt, azt tanítják, hogy ha reggel, a Vastagbél órájában (05-07-ig) van székletünk, akkor azzal együtt engedjük el a lelki elengednivalót is, a korábban elraktározott vagy felhalmozott megbántásokat, sértéseket. Ha nem ebben az időban van széklet, az pusztán a fizikai elengedésről, azaz a salakanyagok ürítéséről szól. Magyarul törekedni kell a reggeli székletűrítés beállítására.
A bőrre is hatással van. Egyensúlyzavar okozhatja egyszerűen a bőr minőségének a romlását. Bőrgyulladás, pattanás, ekzéma, pikkelysömör, kiütések hátterében sokszor a Vastagbél elengedés funkciójának a zavara áll.
Ha a Vastagbél megbetegszik, a következményei minden szervet érintenek, mert minden szervtől ő szállítja el a szemetet. Amikor a Vastagbél beteg, minden szerv fuldokolni fog a szeméttől, a lerakódások miatt megrekedhet a keringés és tudjuk, hogy ahol nem kering, ott fáj.
Lelki szinten (érzelmek, gondolkodás)
Ugyanezt a folyamatot láthatjuk lelki szinten is: a régit elengedni és befogadni az újat.
Az elménknek képesnek kell lennie új gondolatok befogadására.
A Föld elem az Anya minőségének (anyaföld), a Fém elem az Apai minőségnek felel meg, ami az Éghez kapcsolódik.
Az elem értelmezésének középpontjában húzódó lényeg a kapcsolat az Éggel. Ha valakiben létezik ez a kapcsolat, akkor annak erős lesz a szelleme, az értelme, a hite, az elhivatottsága, mert vannak égi gyökerei.
A „minőség” szó az, amivel leírhatjuk a Fém elem szerepét a testi, elmei és szellemi folyamatokban és működésekben.
A Fém elemhez a tisztelet szót is társítjuk. Tisztelet a körülöttünk lévő emberek és a természet felé, és ha tiszteletet adunk, tisztelet érdemelhetünk és akár kaphatunk. Önmagunk tisztelete is ide tartozik. A bennünk lévő isteni szikrának kijár a tisztelet. Amikor a szellemünkben érezzük ezt az élő és létfontosságú szikrát, tudjuk, hogy vannak belső értékeink, és ezáltal az önbecsülésünk és az önérzetünk felerősödik.
A Fém elem adja életünknek a minőséget. Talán közvetlenül nem befolyásolja, hogy mit teszünk és kik vagyunk, de azt igen, hogyan látjuk és érezzük magunk körül a világegyetemmel való kapcsolatokat és azon belül a saját helyünket. Segít kifejleszteni a képességünket, mellyel megélhetjük saját lényegiségünket – azáltal, hogy megmutatja mi ez a lényeg.
Ami a szellem szintjén érvényes a Fém elem megnyilvánulásaira, ugyanígy érvényes az elmei és testi szinteken is. Ha képesek vagyunk értékes ítéletet hozni, és felismerni döntéseinknek és terveinknek a minőségét, akkor tisztelni és becsülni tudjuk, amit elménk és testünk befogad, és ahogyan ápoljuk azt. Az önértékelésünk nem csak abból áll, hogy gondozzuk és tápláljuk magunkat, legalább olyan fontos, hogy emellett a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból.
Tisztelet és értékek a kulcsszavak.
A harmónikus Fém elem segít másokban is meglátni a szikrát és az értéket.
Az érzelmeinknek és a gondolatainknak is van energiája és intenzitása. Emiatt kapcsolódik hozzá időtartam, és miután egy érzelem vagy egy gondolat ideje lejár, el kell tudnunk azt engedni és továbblépni.
Egyensúlyban fel tudjuk ismerni, hogy valaminek lejárt az ideje, el tudjuk engedni a múltat, és tovább tudunk lépni a jövő felé.
A Fém elemhez társuló érzelem a bánat. Amikor elveszítünk valakit vagy valamit, szomorúak vagyunk és ez teljesen normális.
Ha a Fém elem nincs egyensúlyban, nem tudjuk természetesen fogadni az elmúlást. Előfordulhat az is, hogy közömbösek vagyunk a veszteséggel és a halállal szemben. Túl gyorsan engedünk el. Vagy éppen évekig szomorúak vagyunk egy veszteség után, és nem vagyunk képesek továbblépni. Ragaszkodunk a múlthoz, vagy emberekhez és dolgokhoz, amiket már el kellene engedni, hogy legyen hely az új számára. (Példa: régi kapcsolatokat nem tudjuk elengedni, lezárni, csomó olyan tárgyhoz ragaszkodunk, aminek már nincsen semmi haszna, esetleg teljesen felesleges dolgokat gyűjtögetünk.)
A Fém elem felelős a szemét eltávolításáért mentális szinten is.
Ha a gyenge, az elme nem tud megszabadulni a mentális szennytől. A gondolataink és a szavaink szennyezettek lesznek. Ennek egyik gyakori jele a csúnya és durva beszéd.
A másik jele, hogy az elme nehezen tud új dolgokat befogadni. Mindez hasonlít a beteg Gyomor által okozott problémákra, csak itt nem egyszerűen emésztési zavarról van szó, a szavak és a gondolatok nem is tudnak bejutni az elmébe. Bezárjuk magunkat meggyőződéseink és gondolataink börtönébe, meggyőzhetetlenek vagyunk és nem látjuk meg az új lehetőségeket.
Szellemi szinten
A Fém elem jelenti a kapcsolatot az Éggel. A Tüdő egyik feladata tehát, hogy “befogadja az Eget”. Ha a Fém elem erős, tudatában vagyunk Égi eredetünknek, isteni lényegünknek. Ez a tudat táplálja az önbecsülésünket, az önértékelésünket. Ez kihat a másokkal való kapcsolatunkra: csak az képes másokban meglátni az értéket, aki saját értékeivel tisztában van. Mások tiszteletének az alapja az, hogy tiszteljük önmagunkat, a bennünk lévő isteni szikrát.
Egyensúlyhiány esetén sérül az önbecsülésünk. Vannak emberek, akik mindig lebecsülik azt, amit tesznek. Azt gondolják, hogy ők nem jók semmire, és nem lehet sehogyan sem meggyőzni őket ennek az ellenkezőjéről. Nem lehet kívülről megadni az embernek az önbecsülést, mert az csak belülről fakadhat.
Az önbecsülés elvesztése teljesen hétköznapi módon is megmutatkozhat. Elhanyagolhatjuk magunkat, és ezért akár ápolatlanná válunk.
A másik véglet az, amikor az értéktelenség érzését igyekszik valaki egy külső lepellel eltakarni. Túlzottan ügyel az ápoltságára, mánikusan szereti a rendet és a tisztaságot, a lehető legjobb minőségű dolgokkal veszi körül magát. Nem találja magában a tökéletesség forrását, és ezt megpróbálja egy külső látszattal helyettesíteni.
Amikor valakinek nincsen kapcsolata az Éggel, azt mérhetetlenül mély bánat tudja gyötörni. A bánat érzéséhez nem szükséges valamilyen veszteség. Elég az, ha az ember el van vágva az Égtől, saját szellemétől. A szikra hiánya szellemi ürességet, belső űrt okoz.
A belső űr egyik jele, amikor azt látjuk, hogy valaki gépiesen végzi a feladatait, de nincsen benne lelkesedés, élet. Mint amikor valakit súlyos bánat ért, és megszokásból cselekszik, de valójában nincsen jelen a tetteiben.
A másik, amikor az ember kétségbeesett keresésbe fog, hogy megtöltse ezt az űrt. Az egyik mestert hajszolja a másik után, egyik tanítótól megy a következőhöz, és sehol nem találja meg azt, amit valójában keres. Mindig új szellemi utakat próbál fellelni, állandóan kutatja a saját magából hiányzó esszenciát. De a szellemben lévő űrt soha nem lehet kitölteni külső dolgokkal, csak az isteni szikrával való kapcsolat tudja kitölteni a hiányt.